Régóta foglalkoztatja a szakembereket, hogy a fehér tetők telepítése elősegíti-e a városokban a hőtermelés csökkentését. Az új kutatások azt mutatják, hogy a felületek fényvisszaverőbbé tétele nem csak jótékony hatást fejt ki,mert jelentős hatással lehet a szélsőséges hőmérsékletek csökkenésére - nem csak a városokban, hanem a vidéki területeken is.
Az éghajlatváltozás és a folyamatos urbanizáció együttes hatásával egyre csak növekednek a „városi hőszigetek”. A városokban a nyár rendkívül forró lehet – mérhetően több fokkal forróbb, mint a környező vidéken. A sötét felületek fehérre cserélésével a maximális hőmérséklet legalább 2°C-kal csökkenthető. A városi hősziget mint meteorológiai jelenség a 19. század – az óriásvárosok kialakulása - óta közismert. A legtöbb városi épületet tetőjének (főleg lapostetőjének) és a közlekedési utaknak az anyaga sokkal kevesebb napsugárzást tükröznek vissza és sokkal többet nyelnek el, mint a helyettesített növényzet. Így az energia jó részét hő formájában sugározzák a környező levegőbe.
Minél sötétebb a felület, annál melegebb lesz. A friss aszfalt a napfénynek mindössze 4% -át tükrözi vissza, szemben a természetes füves területek 25% -os tükrözésével. Ugyanakkor a fehér felület - mint például a friss hó - kb. 90% -át tükrözi vissza a napsugárzásnak. Bolygónk szárazföldi területének körülbelül 2% -át borítja város, ezek nagy része valamilyen szintű városi hősziget hatásban szenved. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint New York City átlagban 1-3°C-kal melegebb, mint a környező táj, nyaranta azonban esténként akár 12 °C is lehet a különbség. Egyes városokban sok kisebb léptékű kezdeményezés történik a tetőfelületek fényvisszaverőbbé tétele érdekében. Például New York városa már 2012-ben bevezetett építési szabályzatába fehér tetőkre vonatkozó előírásokat. Los Angelesben az aszfalt útburkolatok világosszürke festésével probálják csökkenteni a "városi hősziget" hatást.
A Colorado Boulder Nemzeti Légköri Kutatási Központ azt vizsgálta, mi történhet, ha a világ nagy városaiban minden tetőt fehérre festenének, és ezzel tükröződésüket (átlag 32%-ról) kb. 90 %-ra emelnék. Megállapították, hogy ez egyharmadával csökkentené a városi hősziget-hatást, így a nappali hőmérsékletet átlagosan 0,6 °C-kal csökkenne, és az olyan meleg napos területeken, mint például az Arab-félsziget és Brazília ez az érték 1,5-1,8 °C is lehetne. A szakemberekben aggodalmak vannak azonban amiatt, hogy ha a világ nagy részén elfogadnák a helyi hőhatások enyhítésére irányuló ilyen jellegű – fehérítő/hővisszaverő - politikát, az észrevehető és valószínűleg nem elfogadható hatást válthat ki a szomszédos régiók hőmérsékletére és csapadékára. A helyi hőmérsékletek csökkentése például korlátozná a párolgást, és így csökkentheti a csapadék mennyiségét.
Nyilvánvaló, hogy a "városi hőszigetek" visszatükröződéssel történő kezelése nem lenne elegendő az éghajlatváltozás visszaszorításához. Ha a világ minden városában a tetőt és az útburkolatot fehérre festenék, ez is csak 11 évvel késleltetné a globális felmelegedést. De a városi hőhatás legsúlyosabb következményeinek enyhítésében rejlő potenciális értéke életmentő lehet. Intuitív szempontból a legnagyobb hatás éjszaka történik. A sérülékeny, például idős embereknek nyáron nagy szükségük van éjszakai lehűlésre. E nélkül a hőgutát és a kiszáradást kockáztatják. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a hőmérsékleti csúcsok szívroham tüneteket okoznak. Valószínű, hogy ez történt a 2003-as nagy európai hőhullám idején is, amelynek során körülbelül 70 000 ember halt meg, főleg légkondicionáló nélküli otthonokban. Az orvosok szerint a gyilkos nem annyira a 40 fokos nappali hőmérsékletet, hanem az a tény, hogy az éjszakák 30°C vagy annál magasabb hőmérsékleten maradtak.
Egyes tanulmányok szerint az ebben az évszázadban az USA-ban a várható városi terjeszkedés 1–2°C-kal megemeli a felszíni hőmérsékletet. Hasonló veszélyekkel szembesülnek a világ gyorsan városiasodó területei: pl. Kína, India és Afrika, amelyek várhatóan 1970-től 2030-ig hatszorosára növelik városaik területét! Más megoldás lehet a városi szintű napelem telepítés, ami akár 1°C-kal is csökkentheti a nyári maximális hőmérsékletet. További lehetőség nem a tetők fehérítése lehet, hanem a lombozat zöldítése a tetőkön. Ezt ma már sok európia városban elfogadják, de a kutatások nagyobb közvetlen hűtési hatást mutatnak a fehér tetők esetében. A zöldtetőknek azonban más előnyei is lehetnek: a nyári hűtés mellett télen hőszigetelő rétegként szolgálnak az épületek melegebbé tételében.
Összegzésként megállapítható, hogy a fényvisszaverő felületek drámai hatással lehetnek a környező levegő hűtésére a városokban. A fehér felületek (tetők, falak, utak) és a napelem cellák mind elősegítik a helyi hősokk enyhítését, de a lokális lehűlés előre nem látható következményekkel járhat mind a tágabb környezet hőmérsékletére, mind az éghajlat más szempontjaira, például a csapadékra.