Az utóbbi években megszokhattuk, hogy sok a kereskedelmet érintő jogszabályváltozás: gyökeresen megváltoztak többek között az elállási jogra, a panaszügyintésére és békéltető testületi eljárásra, az online vitarendezési platformra és az adatkezelésre vonatkozó szabályok, és ebbe a sorba illeszkednek a kötelező jótállás 2021. január 1-től megújuló szabályai is. Ezek a változások az esetek többségében két dolgot igényelnek: (1) a kereskedelmi tevékenység új szabályokhoz igazítását és (2) az általános szerződési feltételek (fogyasztói tájékoztatók) módosítását.
KIT ÉRINT A LEGÚJABB VÁLTOZÁS?
Mindenkit, aki a kötelező jótállás alá eső terméket értékesít. Ezek listáját a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet 2021. január 1. napjától hatályos állapotának melléklete tartalmazza. Ebből idemásoltam azokat a konkrét termékeket, amik a Tetőcentrumban is megvásárolhatók:
"30.- nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
31.- árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny"
MIK A FŐBB VÁLTOZÁSOK?
- A termék árától függően sávos lett a jótállási idő (1-2-3 év)
- E-jótállási jegy is kiállítható
- Pontosított javítási határidők
- A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
- A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez
- Pontosan meghatározzák a szakvélemény kötelező tartalmi elemit
MI AZ A JÓTÁLLÁS/GARANCIA?
A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. A jótállás két fajtáját ismerjük:
- jogszabályon alapuló kötelező jótállás (ennek változnak a szabályai 2021 januártól)
- a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája. A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első hat hónapig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).
Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.
LÁSSUK TEHÁT, HOGY EHHEZ KÉPEST MI VÁLTOZIK 2021-BEN!
A jótállás időtartama a termék árától függően sávos lett:
10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén 1 év
100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén 2 év
250 000 forint eladási ár felett 3 év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
Új elem az elektronikus jótállási jegy, akár emailben vagy letölthető formában. Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben, vagy letölthető dokumentumként – adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásainak. Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
Ha a termék nem javítható: csere vagy vételár visszafizetés nyolc napon belül - ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Ha a termék javítható, de a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!
A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani. A szakvélemény kötelező tartalmi elemét a jogszabály így határozza meg:
- megrendelő neve és címe;
- üzlet neve és címe;
- vizsgálat tárgya;
- vizsgálati díj összege;
- vizsgálati díj fizetésére kötelezett;
- termék beérkezésének időpontja;
- vásárlás időpontja;
- minőségi kifogás bejelentésének időpontja;
- fogyasztó kifogása;
- vizsgálati módszerek;
- vizsgálat megállapításai indokolással ellátva;
- tájékoztatás;
A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő 5 munkanapon belül a javítás elvégzéséről, ill. ha a termék nem- vagy 30 napnál hosszabb idő alatt javítható, akkor annak tényéről. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.